Lenyűgöző videók hazánk nemzeti parkjairól

Tíz nemzeti parkunk – az Aggteleki, a Balaton-felvidéki, a Bükki, a Duna-Dráva, a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság, a Hortobágyi, a Kiskunsági, a Körös-Maros és az Őrségi Nemzeti Park – szerepel azokban a kisfilmekben, amelyekben csodálatos képsorokon csodálhatjuk meg természetvédelmi területeinket.

Mint megtudtuk, a filmek annak a kampánynak a részeként készült, amelynek a célja az, hogy egységes arculatot adjon valamennyi parknak, és újszerűen mutassa be őket – annak érdekében, hogy felfigyeljünk ezekre a nemzeti értékeinkre is.

 

Aggteleki Nemzeti Park

Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre Észak-Magyarország karsztvidékén – a hajdani Gömör – Tornai- karszt részeként – a Sajó- és a Hernád folyó között 1985-ben.

 

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult nemzeti park területe (57.019 hektár) hat korábbi tájvédelmi körzetből tevődik össze. Életre hívásával megvalósult a magyar természetvédelem régi álma: a sokáig egymástól különálló védett területek összekapcsolásával létrejött a Balaton-felvidék összefüggő területére kiterjedő védett ökológiai rendszer.

 

Bükki Nemzeti Park

A Bükk hegység belső területeit 1977. január 1-én nyilvánították nemzeti parkká. A Bükki Nemzeti Park a hegységnek központi, nagyrészt erdős területét foglalja magába.

 

Duna-Dráva Nemzeti Park

A Duna-Dráva Nemzeti Park a két névadó folyó mentén, közel 50.000 hektár területen húzódik. A folyókat övező tájak képét a víz munkája alakította ki. Az ártéri területeken rendkívül változatos élőhelyek találhatóak, sok védett és ritka növény- és állatfajjal. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe a két nagy folyón kívül egész Dél-Dunántúlra kiterjed, magába foglalva öt tájvédelmi körzetet és 19 természetvédelmi területet. A védett területek nagy része egyúttal az EU ökológiai hálózata, a NATURA2000 részét képezi.

 

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Hazánk sorrendben kilencedikként megalapított nemzeti parkja talán az egyik legváltozatosabb valamennyi között. Egyedülálló sokszínűségében négy tájegységünk, a Pilis–Visegrádi-hegység, a Börzsöny hegység, az Ipoly-völgy, valamint az Alföld Duna menti darabkája ötvöződik harmonikus egységgé.

 

Fertő-Hanság Nemzeti Park

A Fertő-Hanság Nemzeti Park teljes területe 23 731 ha, amelynek Fertő táji része – 1977-től tájvédelmi körzet, 1979-től az UNESCO Bioszféra Rezervátum hálózatának tagja, 1989 óta pedig mint jelentős vizes élőhely, az ún. Ramsari-területek között is szerepel –, 1991-ben nyerte el a nemzeti park rangot. A Fertő vidéke éghajlati övezetek, növény- és állatföldrajzi határok találkozási helye. Ezek az Európában egyedülálló adottságok és a kis területen előforduló élőhelyek sokszínűsége határozzák meg e táj arculatát.

 

Hortobágyi Nemzeti Park

A nemzeti park területe (80.135 hektár) a Hortobágy és Nagykunság tájait, valamint a Tisza-tó egyes részeit foglalja magába. Hazánk első, 1973-ban alapított, egyben a legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkjának létrehozásához egy, a többek között Konrad Lorenz által támogatott nemzetközi összefogás is hozzájárult.

 

Kiskunsági Nemzeti Park

1975-ben az ország második nemzeti parkjaként alakult a Duna-Tisza közén. Az alapításkor 6 nemzeti parki terület mára kilenc egységből áll. Kiterjedése 50523 hektár. A Kiskunsági Nemzeti Park célja a Duna-Tisza köze jellegzetes arculatának, a táj természeti értékeinek, földtani képződmények, vizeinek megőrzése, ezen értékek tudományos kutatása és oktatási, ismeretterjesztési célú bemutatása.

 

Körös-Maros Nemzeti Park

Az országban elsők között nyilvánították védetté a Dél-Tiszántúl legkiemelkedőbb természeti értékeit – például az erdélyi héricset, a túzokot, vagy a védett területek közül a Kardoskúti Fehér-tavat. Szinte ezzel egy időben, már a 70-es években felvetődött egy Körösvidéki Nemzeti Park gondolata, de csak 1994. májusában állt fel, szarvasi székhellyel a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság. Az ezt követő másfél év munkájának eredményeként elkészült a Nemzeti Park megvalósítási koncepciója, amely alapján 1997. január 16-i időponttal megalakult az ország hetedik nemzeti parkjaként, a Körös-Maros Nemzeti Park.

 

Őrségi Nemzeti Park

Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség.

 

Két és fél perces rövidfilm, hazánk összes nemzeti parkjáról

 

forrás: magyarnemzetiparkok.hu

(Visited 354 times, 1 visits today)

Hozzászólások